Szakdolgozat karácsonyra: Lokalitás és társadalom Budapest agglomerációjában: helyi identitás Nagytétény Baross Gábor-telepen.

Kapni

A karácsonyt az Urbanista kezdte, a Palotabarát tollából származó, a könyvet bemutató cikk ugyanis nem csak a blogon, hanem az Indexen is megjelent, ráadásul képpel. Szóval így nézett ki:

A barossi templom az Index főoldalán.
Forrás: index.hu (a hirdetést átalakítottam)

Köszönet érte! A könyvhöz való hozzájutásról bővebben ebben a bejegyzésben írtam, de az oldalsáv tetején is megtaláljátok, e bejegyzés mellett jobbra.

Adni

Karácsonyra nekem is volt egy tervem, ha úgy tetszik, egy ajándék a BarosssBlogtól, ha úgy tetszik, akkor egy adósság törlesztése. Baross történetéről nem csak könyv készült, hanem szakdolgozat is. Sokan kérdezték már tőlem, hogy mi a különbség a kettő között. Most arra szeretnék lehetőséget adni, hogy

Mérföldkő

Mindenekelőtt szeretném megköszönni mindazoknak, akik ott voltak az utóbbi évek helytörténeti előadásain, sétáin, egyéb rendezvényeken, különösen a vasárnapi könyvbemutatón, olvasták (olvastátok) a BarosssBlogot, és valamilyen formában olyan visszajelzést küldtetek, hogy érdemes ezt csinálni, van rá igény! Különösen szeretném megköszönni Imre bácsinak, a könyv producerének és atyjának a munkáját, és jó egészséget kívánok neki, valamint az Önkormányzatnak, hogy anyagi támogatásukkal lehetővé tették, hogy kiadásra kerüljön a könyv! Felsorolni is hosszú lenne azokat, akik egyéb módon, munkájukkal segítették a könyv létrejöttét!

A könyvbemutatóról és az utóbbi idők eseményeiről többen is írtak, ezekből a Rólunk írták menüpont alatt lehet szemezni, a könyvhöz jutásról itt lehet olvasni! 

Hogy kezdődött?

A blog ötlete annak a hatására pattant ki a fejemből, hogy rájöttem arra, hogy Barossról (és valószínűleg

Baross Gábor-telep története a kezdetektől a Budapesthez csatolásig

A címben jelzett kötet mintegy ötszáz példánya a héten megérkezett a Baross Gábor iskolába! Ebben a bejegyzésben le fogom írni, hogy mikor és hogyan lehet hozzájutni. Ezzel kapcsolatban az első és legfontosabb, amit le szeretnék szögezni, az az, hogy a könyvet kereskedelmi fogalomban nem lehet kapni, a Polgári Kör támogatói kapják ajándékba. A terjesztést Sztavropulosz Sztoiriszné, a Polgári Kör Gazdasági Vezetője intézi, őt kell keresni

Vannak, akik már támogatták a Polgári Kört valamilyen átutalt összeggel. Nekik a héten lesz elküldve a kötet, ha valami fennakadás vagy tévedés történik, a lenti elérhetőségen lehet érdeklődni. 

Aki még nem támogatta a Polgári Kört, de esetleg szeretné a könyv reményében, annak három lehetőség áll a rendelkezésére. 

Az első lehetőség a legtürelmetlenebbeknek szól: a lenti elérhetőségeken Sztavropulosz Sztoiriszné, a Polgári Kör Gazdasági Vezetőjét kell keresni, aki valószínűleg a barossi iskolában fogja tudni átadni a könyvet. 

A második lehetőség november 20-án lesz, amikoris a Cziffra-házban Történetek Tétényben címmel lesz egy rendezvény, ahol előadást tartok, és a helytörténeti gyűjteményt is megnézzük, majd remélhetőleg teázással, kötetlen beszélgetéssel zárul az esemény.

A harmadik - és legfontosabb - lehetőség a könyvbemutatón való részvétel 2014. december 14-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a Szent Bernát Házban. Itt remélhetőleg már Imre bácsi is részt tud venni, és kiengedik a kórházból. Garbóczi László helytörténész mutatja majd be a könyvet, és, úgy tudom, hogy Szabolcs Attila országgyűlési képviselő úr is fog néhány szót szólni a megjelentekhez, valamint Karsay Ferenc polgármester úr is részt vesz az eseményen. Mindenkit szeretettel várunk! 

A könyv terjesztésével kapcsolatos kérdések: 

Sztavropulosz Sztoiriszné

+3670-432-6556

Aktív férfiak, és a mögöttük álló nők

November 20.: Előadás a könyvről Cziffra-házban

December 14.: KÖNYVBEMUTATÓ. 

Részletek hamarosan... 

A Történeti Kollégium kétévenkénti konferenciájának témája ebben az évben a társadalmi nem, a gender volt. Ez alkalomból (csak hogy ne legyünk babonásak) 13 előadás hangzott el egyetemi oktatók, doktoranduszok és hallgatók részéről. A különböző korszakok és témák mellett szóba került a Baross Gábor-telep is, pontosabban a harmincas évek helyi "elitje" genderszemmel - tehát a férfiak és nők kapcsolata volt az érdekes. Mit lehetett kihozni ebből a témából?

Út a nyomdáig

"Elindult a nyomtatás!" - adta közre a BarosssBlog facebook oldala a héten. Most, hogy lassan egy hosszú, többéves folyamat végére érünk, érdemes felidézni azt, hogy hogyan is indult az a munka, aminek a végére Baross Gábor-telepről könyv születik. 

Az ötlet Pelikán Imre bácsihoz és Felker Győzőhöz kötődik: ők kezdték el összegyűjteni emlékezetből a telepen élő kereskedők, iparosok, és más foglalkozást űzők (jósok, artisták, stb.) listáját, és a barossi családok történetéről gyűjtöttek adatokat. A munka aztán 2008-ban, Felker Győző halálával

Megemlékezés és emlékezés: 1956

A Donát-hegy
Forrás: geocaching.hu

Ma délelőtt a Baross Gábor-telepi Polgári Kör megemlékezést tartott a Donát-hegyen az 1956-os és 1848-as hősök emlékére állított kopjafánál. A megemlékezés során hallhattunk szavalatokat, visszaemlékezést, és a tárogató is megszólalt. 

Mennyire lehet hiteles egy 1956-ban három éves ember visszaemlékezése? - hangzott el a beszédben. Véleményem szerint teljes mértékben. Valóban a saját emlékeit mondta el, nyilván egy sajátos, szokatlan perspektívából, de számomra rendkívüli élmény volt: mit látott, mire emlékezik valaki egy kisgyermekkori élményre? Párhuzamosan halhattuk a gyermek mesélését, és a felnőtt ember utólagos hozzáfűzéseit, magyarázatát. 

A másik általam kiemelt momentum a tárogatószó előtti ének. Egy kalotaszegi hajnali 56-ról szóló

Helyi elit a Baross Gábor-telepen

Elit.
Forrás: static.filmkatalogus.hu

Az "elit" kifejezés a latin eligo 3 -légi, -léctum igéből származik, ami azt jelenti, hogy kiszed, kigyomlál, kiválogat. Az elit alakulat tehát a válogatott emberekből álló egység, az helyi elit alatt pedig akár azokat is érthetnénk, akiket kiemelünk a környéken lakó emberek közül. Na de milyen szempontok szerint és kiket lehet kiemelni a Horthy-kori Baross Gábor-telepen? Erről szól a mai bejegyzés.

Bugovics Zoltán azt mondja, hogy „a lokális elit tagjait emocionális motivációi mellett érdekei késztetik részvételre és ennél fogva magasabb szintű területi identifikációra.” A helyi elit tagjai ezek szerint erősebben kötődnek az adott környékhez, amit érzelmeik és érdekeik is erősítenek. Ez azonban nem mond semmit arról, hogy kik tartoznak ebbe a körbe, és itt egy tipikus történészi problémával kerülünk szemebe: a meglévő források alapján kell lehatárolnunk az elitet, szó sem lehet arról, hogy kérdéseket teszünk fel vagy kérdőíveket töltetünk ki. A lehatárolásban segítenek az olyan kategóriák, mint a

Két község közt: Határátszabási törekvések Barosson

Határkő a Fennsíkon Nagytétény és Budatétény között

 A sorozat első részét itt találod!

Az 1905-ben felparcellázott Baross Gábor-telepen először 1914-ben merült fel, hogy ne Nagytétény része legyen a település, de nem volt hosszú életű: a kezdeményezést vállára vevő Nagy József hamarosan elköltözött a telepről, a világháború alatt, és után pedig nem a közigazgatási kérdések voltak a legfontosabbak. Amint elvonult azonban a vihar, és újra csöndesebb idők következtek, újra felmerült a kérdés, most már három szereplővel, ugyanis Budatéténynek is nyilatkoznia kellett az ügyben. Az 1921-es, 1922-es években többször is felmerült, hogy Baross Gábor-telep Budatétény részeként folytassa "pályafutását," a későbbi időszakról nincs adatunk sajnos - ami biztosnak tűnik, az az, hogy Nagytétényben nem merült fel komolyan Baross elszakadása, 1925-ben pedig Budatétény már a Budafokkal való egyesülés ügyében tapogatózik.

Mi is állt ezek mögött a törekvések mögött? 

A Baross Gábor-telep esetében szerintem az elszakadás gondolatának megjelenését oknak és okozatnak is lehet tekinteni: a telep kialakulásának első tíz évében

Gurulás

Most szombaton egy különleges sétára invitálok mindenkit a környékre! A séta során bejárjuk Baross Gábor-telepen kívül Budatétény néhány nevezetességét és végül Nagytéténybe érkezünk, ahol a Nagytétényi Kultúrbebic-en veszünk részt. A séta ingyenes, és semmi más nem kell hozzá, mint egy olyan eszköz, amivel gyorsabban lehet haladni - lehet biciklivel, gördeszkával, rollerral, görkorcsolyával, vagy akár futócipővel, kocsival érkezni.

A találkozó 10:30-kor lesz a XV. utca és a Dózsa György út sarkán. Itt a környékbeli bányákkal, pontosabban a helyükkel ismerkedünk meg,  majd Baross Új-telep kapcsán fogok néhány szót szólni arról, hogy hogyan is hívják, vagy hogyan akarták hívni a telepet. Az első iskola előtt elgurulva megérkezünk a Traupmann-vendéglőhöz, ahonnan a család történetének megismerése után átlépjük a határt, és Budatétény két nevezetességét, a Klauzál-villát és a Wolf-kriptát fogjuk meglátogatni. Ezután még útba ejtjük a Venczel-keretet, megismerve a hányattatott sorsú házat a bokrok között, majd eltekerünk Nagytéténybe, ahol piknikkel várják a regisztrálókat a kastélykertben, valamint kedvezményes belépővel, és a zsinagógában, valamint a helytörténeti kiállításon megejtett vezetéssel kedveskednek nekünk. 

Akit érdekel egy kicsit is a környék története, vagy még nem látta esetleg a megújult Nagytétény nevezetességeit, azoknak mindenképpen itt a helye! Megbeszéltem a szervezőkkel, hogy a jó időről is gondoskodnak.

Részletek ide kattintva! 

Tétény és utódai 1.

Baross mint kőbánya a Kápolna-dűlő határában, 1860-ás évek

Fedezd fel a környék nevezetes helyeit! Gyere sétára biciklivel,  deszkával, rollerral, vagy bármivel, ami gurul! Katt ide! 

A mai XXII. kerület három település, Budafok, Budatétény és Nagytétény egyesülésével jött létre 1950-ben.  Ez a sokak által ismert mondat azonban komoly meglepetést keltett volna száz évvel korábban, amikor a három település közül még egy sem létezett ezzel a névvel: Budafokot Promontor néven ismerték 1886-ig, Nagytétény csak Kistétény 1873-as önállósodása után lett "Nagy," a legkisebb község pedig csak 1915-ben vette fel a Budatétény nevet.

Aki foglalkozik a kerület helytörténetével, annak ez az első bekezdés csak egy közismert összefoglalás arról, hogy hogyan is alakult a közigazgatás. Ami ezután jön, arról viszont tapasztalataim alapján keveset hallani. A továbbiakban arról lesz szó, hogy milyen más lehetőségek merültek fel a közigazgatás átszabására.

Nagytétény és Budafok voltak biztos helyzetben: nagy hagyományokkal bíró, többezres települések voltak már a XIX. században is, jó földrajzi helyzettel és kialakult intézményrendszerrel. Úgy tűnik számomra, hogy a kérdés az volt, hogy mi történik a közbülső, jelentős részben a

Séták és a könyv

Kultúrbebic

Újra fordulóponthoz érkeztünk a könyvkiadás kapcsán, immár a nyomdák és szerkesztőségi szobák legmélyebb bugyraiban járunk, és csak hab a tortán, hogy közben sétákkal is el vagyunk halmozva. Vigyázat! BarosssBlogos önreklámmal kezdődik és azzal is fejeződik be a mai bejegyzés, cserébe izgalmas lesz.

Október 4-én a Nagytétényi Kultúrbebic-re Érdről és a Belvárosból érkezik egy-egy bringás csoport Nagytéténybe, hogy piknikezzenek a

Budatétény XX. század elején, és ami hiányzik

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide!  

Kistétény a kápolnával, 1910-es évek(?)
Forrás: klauzal.hu

Az mosonmagyaróvári konferencia előadásaiból kötet is készül, amihez a héten adtam le a tanulmányt. A szöveg még nem végleges, de néhány felmerülő problémát szeretnék itt is a nyilvánosság elé is tárni, mert azt hiszem, hogy a kerület és a térség történetével foglalkozók számára fontos dolgokról van szó, de nem nagyon beszélünk róla. Szerintem például fontos probléma, hogy híján vagyunk az összefoglalóknak a településrészekről, főleg az interneten: Baross Gábor-telepről Pelikán Imre bácsi és Felker Győző írt ilyet (bár most már látszik, hogy több ponton javításra-pontosításra szorul), és a kerület honlapján is fent van egy szöveg, de a kerülettel, vagy településrészeivel foglalkozó Wikipédia oldalak (Baross, Budatétény, Nagytétény) elég szegényesek, Budatétényről pedig az egyetlen nyom egy előadás hirdetése.

Nem fogok most egy nagy összefoglalást írni Budatétény történetéről, csak a XX. század első pár évtizedéről írok pár sort, egy kicsit

A "nagy testvér:" Budapest

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide!  

Szindbád, a polgárideál.
Forrás: filmkultura.hu

A XXII. kerület történetéből sokszor kimarad az, ami pedig egyértelműen meghatározta és befolyásolta településeink sorsát: Budapest közelsége. Erről nem kéne elfeledkezni, úgyhogy a mai bejegyzésben összefoglalom, hogy hogyan is nézett ki Budapest akkor, amikor elkezdtek igazán sokan élni Budafokon, Budatétényben és Nagytétényben. 

A XIX. század végén Budapest messze a legnagyobb és legjelentősebb magyarországi város volt - ami azóta sem változott.

Kistétény független, de miért?

Kistétény egyik első épülete: a Szent Mihály kápolna.
Forrás: Fortepan

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide!  

Idén nyáron volt Mosonmagyaróváron egy konferencia, mely a Településegyesítés - ikervárosok címet viselte. A konferenciára készülve kezdtem el komolyabban érdeklődni az 1873-as év iránt: nem csak Budapest megalakulása kötődik ehhez a dátumhoz, de Kistétény (a mai Budatétény) önállóvá válása is. Az érdekelt, hogy hogyan vált két részre Tétény, miért akart (akart-e) önálló lenni Kistétény? 

Az eredmény: majdnem

Egy aktív iskolaigazgató: Pusztay János

Pusztay János a szülői munkaközösséggel. 

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide!  

Pusztay János 1932-től 1938-ig a barossi iskola igazgatója. Neve csak ebben az időszakban fordul elő a telepen, feltehetően csak ebben az időszakban élt Nagytétényben, szolgálati ideje pedig teljesen egybeesik Bizzer Pál barossi káplánságával. Ebben a hat évben igen aktív része volt az igazgató a helyi közéletnek, több egyesületben, sőt, politikai pártban volt meghatározó szerepe.

Pusztay az I. utca 5. szám alatt lakott feleségével, aki végzettségét tekintve óvónő volt, de a férje által vezetett iskolában kézimunkát tanított.

Az új igazgató feladatai közé tartozik az is, hogy az elköltöző Kajdy Imre helyett a kántori teendőket ellássa, amivel együtt jár a jegyzői cím is az egyházközségben, valamint tagság a képviselő-testületben sőt, az Egyháztanácsban is.

A jó gyáros: Sólyom Barna Zoltán

Forrás: Tanulmányok Budapest Múltjából XXX.

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide!  

Baross Gábor-telepen az általunk ismert fontos emberek többsége a katolikus vallást követte. Ennek oka egyrészt az, hogy a telep lakosságának túlnyomó többsége katolikus volt, másrészt az, hogy az egyházközség iratai fennmaradtak, míg a barossi reformátusok életéről nem maradt fenn levéltári fond vagy irattár. Egy üdítő kivételről tudunk, aki protestánsként volt fontos ember nem csak a telepen, de egész Nagytétényben: Dr. Sólyom Barna Zoltán, a Hungária Gumigyár református igazgatója, aki a harmincas években a munkásokkal fenntartott jó kapcsolatáról, szociális érzékenységéről volt híres. (...)

Zsidók Nagytétényben: A szétvált, de egyforma hitközség 2.

A nagytétényi zsidó temető egy megmaradt részlete ma

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide!  

Amint arról az előző bejegyzésben beszámoltam, az 1873-as év igencsak vitákkal tarkított esztendő volt a nagytétényi zsidók életében. Az első vita az újonnan alakult ortodox hitközség iskola- és istentiszteleti helyének megoldatlansága miatt alakult ki, a másik vitára pedig Sterbaum Katalin halála után került sor. Az ortodox felekezethez tartozó hölgy teste ugyanis több, mint két napon át feküdt temetetlenül, ráadásul a forró májusban ebben "a jelenlegi járványos időkben") amíg cselédek el nem temették. A temetés elmaradásának oka a Chevra Kadischa, a hitközség temetkezési egylete körüli rendezetlen körülmények voltak. (...)

Zsidók Nagytétényben: A szétvált, de egyforma hitközség 1.

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide!  

Amíg a fiatal állam, az Osztrák-Magyar Monarchia Budapest létrejöttéről diskurált, Kistétény pedig az önállóságot kóstolgatta, a nagytétényi izraeliták is új határokat állapítottak meg, méghozzá maguk között: 1872-ben ugyanis a már működő neológ mellett létrejött egy ortodox hitközség is, ami a korábban egységes közösségből vált ki Bleyer Jakab vezetésével. Aztán a két felekezet között egy hosszabb viszály indult meg, amiről részben már írtam, de itt az idő, hogy egy kicsit jobban kibontsuk azt, hogy mik voltak a vitás kérdések a két, (legalábbis liturgikusan) teljesen egyforma közösség között? (...)

Kántor, az igazgató

Kántor Imre aláírása

„Október hó 23-án Baross Gábor telepen, az Apponyi-úti sorompónál elütötte a vonat Kántor Imre 50 éves állami elemiiskolai igazgatót, aki a helyszínen azonnal meghalt. A sorompó alatt, bár le volt, engedve, Kántor igazgató átbújt, hogy ne késse le a bejáró B.H.É.V. vonatot, mert éppen egy tanítógyűlésre igyekezett Budapestre. - közölte a Budavidéki Hírlap 1941-ben. A hetilap az elhunyt igazgató oktatási és katonai tevékenységét emeli ki: előbbi hivatása volt, utóbbit pedig feltehetően a világháború miatt volt fontos kiemelni. Valójában ezek csak a jéghegy csúcsa. (...)

Akit elütött a vonat. Kántor Imre igazgató halála

Kántor Imrét már az előző bejegyzés végében is említenem kellett volna, ő volt ugyanis az, aki Pusztay után átvette az iskola vezetését. Igen aktív, az első világháborút megjárt emberről van szó, aki sajnos csak két évig vezethette az egyetlen barossi oktatási intézményt. Temetéséről a Budavidéki Hírlap számolt be, életéről a következő héten olvashattok majd. (...)

Mennyire volt "barossi" a Baross Gábor-telepi iskola? Kisdiákok és lakóhelyük.

Egy iskola nem csak az épületből áll, hanem – és ez a fontosabb – az ott dolgozó felnőttekből, az ott tanuló diákokból. Ez utóbbi csoporttal kapcsolatban az egyik legfontosabb forrás az iskolai anyakönyv, amiben szerepel nem csak a lakóhelyük és születési évük, de félévi és év végi jegyeik is. A lakóhely rovatot megvizsgálva kiderülhet, hogy mennyire volt az iskola "barossi"? Honnan, és mennyien jártak ebbe az iskolába, mekkora volt az intézmény vonzáskörzete? Mi derül ki csak a gyerekek lakóhelyét vizsgálva?(...)

Választások a Horthy-korban: A választási rendszer

Forrás: 168ora.hu

Horthy emlékezetes, fehér lovas budapesti bevonulása után az ország új vezetésének - a Trianoni béke becikkelyezése mellett - a választójogról is döntenie kellett. Kezdetben a Friedrich-féle választójogi rendelet volt érvényben, de az ez alapján összeült parlament és a kormány viszonya miatt 1922. március 2-án egy újabb kormányrendelet (2200/1922 ME) látott napvilágot, ami némileg módosította a választás szabályait. A sebtében összerakott jogszabály szerint Budapesten és szűkebb környékén (ide tartozott Budafok is)  úgynevezett "lajstromos," azaz listás szavazási rendet vezettek be, ami a választók titkosan gyakoroltak - tehát úgy, mint ma: név nélkül, papíron, fülkében. Ezzel szemben vidéken a dualizmushoz hasonlóan nyílt szavazási rendszer működött: minden választó összegyűlt a községből, és megmondta, hogy akkor ő most kire szeretne szavazni. Ezért a rendszerért a kormányzatot nemegy támadás is érte, mivel a korban a legtöbb európai ország már titkosan választott. (...)

Hogyan tologatjuk a határokat? Településegyesítés konferencia Mosonmagyaróváron

Pénz és identitás - azt hiszem, a ma véget ért konferencia egyik tanulsága az, hogy ez a két dolog, ami miatt komoly(nak tűnő) emberek képesek egymás torkának ugrani, és ezzel évekre, sőt, évtizedekre meghatározni egy-egy település miliőjét, a helyi közélet főbb kérdéseit. Barosson a Nagytéténytől való elszakadás volt ilyen létkérdés, és itt is felmerült az adó, mint konfliktusforrás. Az utóbbi napokban a Mosonmagyaróváron szervezett Ikervárosok - településegyesítés konferencia résztvevőjeként arra döbbentem rá, hogy nagyjából mindenhol hasonló kérdések megültek fel, ha szóba került, hogy hol fusson a közigazgatási határ.

A konferenciát a Hansági Múzeum szervezte Székely Zoltán igazgató vezetésével. Inspiráló, színvonalas előadásokon, és jó hangulatú informális programokon vehettem részt, (szakmai) ismertségeket is kötve. Azt hiszem, érdemes a tapasztalatokat itt is összegezni, mert a megismert történetek hasonlítanak arra, ami Barosson és az egész XXII. kerületben történt.(...)

Választások a Horthy-korban: A Nagytétényi Újság tudósításai

Gömbös Gyula, nagytétényi birtokos.
Forrás: Wikipédia

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide! 

A hétvégi "mobil történelemórán," alias helytörténeti sétán szóba került a Horthy-korszak választási rendszere, és a felszíni kapargatások, valamint néhány kérdés után arra jutottam, hogy érdemes itt a blogon is kitérni arra, hogy hogyan is működött valójában a választási rendszer a két világháború között, és hogy hogyan szavaztak a környéken. Az egész téma nagy falat lenne egy bejegyzésnek, úgyhogy ez a következő hónapokban többször is visszatérő téma lesz. Első alkalommal a Nagytétényi Újság és a helyi politika közötti összefüggésekre szeretnék rámutatni. 

A Nagytétényi Újság egyértelműen a Nemzeti Egység Pártjához kötődik - amint ez a cikkekből kiderül. A párt vezetője Gömbös Gyula, akit különös figyelemmel ajándékoz meg Tessely lapja, hiszen nem csak "egyszerűen" miniszterelnökről, hanem nagytétényi birtokosról van szó. A másik, sokat emlegetett személy Marastóni László, aki nagytétényi jegyző, majd a környék országgyűlési képviselője lesz, sőt, Tessely halála után ő lesz a lap főszerkesztője.  (...) 

Lechner 100: Templomépítés az ötvenes években

Kismarty-Lechner Jenő
Forrás: Historia Domus

Megjelent a Baross Gábor-telep történetéről szóló könyv! Ha érdekel, keresd Sztavropulosz Sztoiriszné Böbét, (+3670-432-6556), és személyesen egyeztethetsz vele a részletekről!

Ki az a Kismarty-Lechner Jenő? 

A Lechner-család legismertebb alakja Lechner Ödön, aki szerte az országban tervezett épületeket, templomokat - őt és műveit azt hiszem, nem kell bemutatni, bemutatják helyettem mások. Arról azonban kevesebben tudnak, hogy Ödönnek volt egy festő bátyja, akinek az fia nem saját apja foglalkozását vitte tovább, hanem a nagybácsi szakmáját követte. (Úgy tűnik, a családban "keresztbe" öröklődtek a szakmák, mert ifj. Lehner Ödön pedig festő lett.) (...)

Egy építészdinasztia Barosson

Ha többet szernél tudni a templomról és Kismarty-Lechner Jenőről, akkor a Lechner 100 cikksorozathoz tartozó bejegyzésért katt ide! 

Június 14-én, szombaton délután öttől helytörténeti séta lesz Baross Gábor-telepen! Mindenkit szeretettel várunk! Részletek itt! 

A Baross Gábor-telepi templom már felszentelésekor sem volt kész, és úgy is maradt egészen a második világháború végéig. Ekkor az egyházközség elég anyagi erőt érezett magában az építkezés (khm...) folytatására, ezért Magdics Imre, aki pár évvel később már plébánosi rangban vezette a barossi híveket felkérte Kismarty-Lechner Jenőt, Lechner Ödön leszármazottját, hogy készítsen terveket és árajánlatot a templom kibővítésére - toronyépítésre, nagyobb kórusra, belső átalakításra. Az átalakítás igencsak elhúzódott, csak 1958-ra lett kész a kívülről máig változatlan, új templom. A belső térben azóta kisebb átalakítások mentek végbe, legnagyobb mértékben talán a zsinat után.

Alább a templom tervezőjének, Kismarty-Lechner Jenőnek a visszaemlékezését olvashatjátok, amit 1958-ban jelent meg a Historia Domusban. Ír a kereszthajó tervéről, a torony és a templom közötti résről, arról, hogy hogyan vonta be testvérét és hogy mikor játszott a püspök pincért. A forráson csak a magánhangzók hosszúságát változtattam, ahol kellett, egyébiránt teljesen betűhű. A szöveg mellett a képek forrása is a Historia Domus. (...)

A történelem sodrában. Újabb séta!

Megérkezett az készülő kötet szerkesztett változata! Még van vele munka, de a messzeségben már dereng a könyvkiadás rögös útjának a vége. Mindeközben meg kell állapítanunk, hogy itt a nyár, újra sétaidő van, aminek a kihasználására egy mobil történelemórát javaslok Baross Gábor-telepen, A történelem sodrában címmel: ezúttal azt idéznénk fel, hogy hogyan kapcsolódik a telep története ahhoz, amit a történelemkönyvekből megtudhatunk. (...)

Kistétény képekben. Előadások Budatétény történetéről 2.

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide! 

Holnap lesz Dindi István Nagytétény az 1940-es években című könyvének a bemutatója. Mindenkit szeretettel vár a Nagytétényi Polgári Kör!  Részletek a képen. 

A Budafok-Tétényi Tavaszi Művészeti Fesztivál keretén belül a Klauzálházban tartott előadást a múlt héten Sarnóczay György, aki Budatétény történetéről hozott képeket, és mesélt róluk. Már a koncepció is tetszetős: az előadás statikus műfaj, könnyen elterelődik az ember figyelme, de ha egy hatalmas képet tesznek az orrod elé, akkor azért nehezebben kalandozol el, könnyebb követni az eseményeket, és jobban át is látod, hogy miről van szó. A hátrányáról is szót kell ejtenünk, ugyanis előfordul, hogy elég töredezett lesz az előadás, de azt gondolom, hogy ez a zömmel kerületiekből álló közönséget nem zavarta, mert minden utcát ismernek, és amúgy is enyhítette ezt a hatást, hogy szépen felépített prezentációról beszélünk, és az előadásmód is közvetlen volt. Az előadó volt olyan kedves, és rendelkezésemre bocsátotta a prezentációt, amit ezúton is köszönök! (...) 

Előadások Budatétény történetéről 1.

A kistétényi kápolna (Forrás: Fortepan)

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide! 

A közelmúltban több előadást is hallhatott az érdeklődő Kistétény-Budatétény történetéről, ezek közül szeretnék kettőt kiemelni teljesen szubjektív szempontok alapján: ezekre az előadásokra tudtam elmenni. Az első előadáson készített jegyzeteim alapján írtam ezt a bejegyzést, tehát nem jártam utána az adatoknak, hanem egyszerűen átvettem olyan emberektől, akik évek, évtizedek óta érdeklődnek ezen kerületrész iránt (is). A második előadásról a következő heti bejegyzésben lesz szó. (...) 

Anyák napja

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide! 

"Van gyönyörű kultúránk és ünnepeink, ne vegyük át az olyan angolszász ünnepeket, mint a Halloween vagy a Valentin-nap!" - mondják sokan. Nem szeretnék ezekről pro és kontra érvelni, csak megjegyzem, hogy állítólag az Anyák napja is angolszász ünnep: Angliában kezdték ünnepelni, majd Amerikában is megismerték, és csak az 1920-as években került Magyarországra, mára pedig már bevett ünneppé vált. (...)

Zsidók Nagytétényben: Ortodoxok és neológok vitája

A nagytétényi zsinagóga belseje.
(Forrás: Magyar Zsidó Levéltár adatbázisa)

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide! 

Tudunk arról, hogy a Baross Gábor-telepen élők között igen hamar felmerült annak a gondolata, hogy közigazgatásilag nem Nagytétényhez kéne tartozni, hanem önálló községet alapítani, vagy Budatétényhez csatlakozni. Belegondolva állhatott is egy példa előttük, mégpedig Kistétény esete, ami a telep alapítása előtt, még belátható időn belül, 1873-ban vált önállóvá. Mikor eljutottam idáig a gondolatmenetben, elhatároztam, hogy utánajárok annak, hogy hogyan lett önálló Kistétény. Első nekifutásra a Pest Megyei Levéltárban próbálkoztam a járás és a megye irataival, de sajnos nem voltak meg azok az iratok, amik kellettek volna nekem, találtam viszont valami mást: ugyanebben az évben a nagytétényi zsidókat a felekezeten belüli ellentétek tartották lázban. A per viszonylag szövevényes, és még csak az elején tartok a feldolgozásának, így nem is tudom, hogy mi lesz a vége. Egy jegyzőkönyvet azonban közlök, amiből kiderül az alapfelállás, a probléma kirobbantó oka, bár úgy sejtem, hogy a temetkezés kérdése marginális, a lényeg a két új hitközség közötti viszony rendezetlenségében rejlik. (...)

Városi legendák Baross Gábor-telepen

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide! 

Igazi vagy hamis? Ebből a bejegyzésből nem derül ki.
(Forrás:wizardblogista.com)

Az utóbbi időben az írott források helyett az emberi emlékezetre próbálok hagyatkozni a telep történetének felfedezésében. Magyarán: interjúkat csinálok azokkal, akik már régóta Barosson élnek, vagy korábban volt közük a telephez. E kapcsán kerültem el egy olyan emberhez, aki olyanokat mesélt nekem, hogy úgy éreztem magam, mintha a barossi legendáriumot nyitottam volna ki! Ezeknek a történeteknek nem az igazságtartalmuk számít, hanem azt találom érdekesnek, hogy hogyan értelmeztek bizonyos dolgokat az emberek. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy gyakorlatilag bábáskodhatunk helyi történetek születésénél, hiszen ismerjük, hogy miből alakulhatott ki, e mellett pedig fontosnak tartom ezeknek a lejegyzését, megőrzését is. Most csak a történeteket közlöm kommentár nélkül, ha igény mutatkozik rá, akkor foglalkozni fogok ezeknek a feloldásával, magyarázatával is. (...)

Polgári Kör: A barossi Polgári Kör elnökei

Forrás: Tabló a Polgári Körről 1929 Szerkesztés: Czimbal István 

Készül a könyv Baross Gábor-telep történetéről. Ha érdekel, akkor kattints ide! 

Ki vezette Baross Gábor-telepet? Ki volt az, aki leginkább képviselte a helyi embereket? Olyasmi kérdés ez, mint hogy kit hív fel az amerikai elnök, ha Európával akar beszélni: lehet statisztikákra meg számokra hivatkozni, de lényegében megválaszolhatatlan kérdés, mert Európát nem képviseli egy ember, ahogy Baross Gábor-telepnek sem volt egy képviselője, mivel nem volt önálló közigazgatási egység. Ennek ellenére meg lehet nevezni egy egyesületet, ami sokat foglalkozott a helyben élőkkel, és ez a Polgári Kör volt, aminek volt egy vezetője. Nyilván nem volt olyan szerepe, mint ma egy polgármesternek, de általában a Kör elnökei sokat letettek az asztalra, többük életéről egész kis tanulmányt lehetne írni. A következőkben őket mutatom be röviden. (...)

Végre! Készül a Baross-könyv

Címlapterv: Czimbal István

Végre célegyenesbe ért a kötet, "már csak" a kiadást fedező összeget kell előteremteni, amiben a segítségeteket kérjük! A jobb oldalsávban megtaláljátok a Polgári Kör számlaszámát, és az elérhetőségemet. 

Kedves Baross Gábor-telepi és kerületi lakosok! 

Kedves érdeklődők! 

A Baross Gábor-telepi Polgári Kör fennállásának 105. évfordulójának tiszteletére egy könyvet készít a telep történetének első fél évszázadáról. A kötet címe Baross Gábor-telep története a kezdetektől a Budapesthez csatolásig, szerzői Bayer Árpád és Pelikán Imre.

A kiadvány gazdag forrásanyaggal rendelkezik, a telepen élt fontosabb személyiségek és családok életrajzát, valamint a kereskedők és iparosok listáját is tartalmazza. A kiadvány kereskedelmi forgalomban nem lesz kapható, hozzájutni a Polgári Kör támogatásával lehet. 

Amennyiben a megjelenő kiadvány felkeltette érdeklődését és támogatni szeretné a Polgári Kör további működését, a Baross Gábor-telepi Polgári Kör székházában (XVI. utca 22) működő könyvtárban, nyitvatartási időben (Hétfő: 13-18; Péntek: 11-16) személyesen vagy telefonon (Pintér Zsuzsa könyvtáros: 06-20-391-6167), illetve a barosstori@gmail.com címre jelezheti igényét. A könyv megjelenésének pontos időpontjáról az igénylőknek értesítést küldünk. 

Reméljük, hogy tájékoztatónk felkeltette érdeklődését, és támogatását előre is köszönjük! 

 Baross Gábor-telep, 2014. április 4.

 Pelikán Imre, a Polgári Kör elnöke

 Bayer Árpád, szerző

Polgári Kör: Kulturális élet a világháború előtt

Volt egy majdnem feledésbe merült sorozat a Polgári Körről, ami három részt megért, aztán elsikkadt. Ez porolom most le, mégpedig egy eléggé különleges témával: a telep kulturális életét fogom bemutatni, mégpedig a lehető legforrásszegényebb időszakban, az első világháború előtt. Érdemes megfigyelni, hogy egy-egy esemény hogy belelkesítette az itt lakókat, és egy-egy jól sikerült este hatására jöttek létre hosszan működő egyesületek. (Teljes bejegyzés)

Jézus Szíve Templom Rákospalotán

Április 15. 

Ez a dátum lebeg a szemem előtt az utóbbi napokban, ugyanis ez a szakdolgozat leadásának (címe: Lokalitás és társadalom Budapest agglomerációjában: helyi identitás Nagytétény - Baross Gábor-telepen) végső határideje. Éppen ezért úgy döntöttem, hogy ezen a héten nem én írok helytörténeti bejegyzést, hanem egy másik, hasonló (nagyon hasonló!) témával foglalkozó blogot szeretnék a figyelmetekbe ajánlani: Budapest XV. kerületének, Rákospalotának a blogját, és annak is egy olyan bejegyzését, ami - akár hiszitek, akár nem - kötődik Baross Gábor-telephez. A bejegyzés a Rákospalota - MÁV-telepi Jézus Szíve templomról szól, ami ugyanazt a nevet viseli, mint a barossi templom, hasonló körülmények között épült, és csak öt évvel fiatalabb a mi templomunknál. 

Aki pedig Barossról szeretne olvasni, az nyugodtan nézze meg az archívumot (a jobb oldali sávban kell legörgetni), biztosan talál olyan bejegyzést, amit eddig nem olvasott!

Rákospalota MÁV-telepi Jézus Szíve plébániatemplom (bpxv.blog.hu)

Megkérdezni az ismerőst - interjúk Baross Gábor telepről

Mi az, amit leírsz? Mi az, amit leír az ember általában? Egyáltalán, miért ír az ember? 

Általában azt írod le, amit fontosnak tartsz, vagy amit nem tudsz megjegyezni. Iratok meg a bürokrácia útvesztőiben keletkeznek, ritka az olyan fogás, hogy megmarad valakinek a naplója vagy a levelezése. Akkor most képzeld el, hogy valaki megpróbál képet alkotni rólad csak az iratok, meg esetleg néhány fénykép alapján. Mennyire kap reális képet? Megtudja, hogy mikortól van jogosítványod, hogyan érettségiztél, mekkora a villanyszámlád, hogy egyszer kiraboltak és hogy milyen szerződést kötöttél a munkáltatóddal. Ismeri a szemed színét, az arcvonásaidat egy fényképről. Mit tud rólad? Semmit. Sokkal többre megy, ha megkérdezi a barátaidat, ismerőseidet. Vagy csak megnézi a facebookodat. (Teljes bejegyzés)

Barossról Amerikába 2.

A múlt héten bemutatott cikk második felében Falusy Nándor leírja a világháború utáni Magyarország helyzetét, és családjának tragikus sorsáról is beszámol. A cikkben nem szerepel, de két könyve is indexre került ebben az évben: a Szent István évi karcolatok és a világháborúról szóló Két év naplója jelent meg az államilag tiltott olvasmányok között. Az Utolsó pohár című verse után a korábban termékeny író, költő  és publicista nem írt többet, kétkezi munkával kereste a kenyerét. (Teljes bejegyzés) 

Barossról Amerikába 1.

Idén március 8-án lesz 68 éve, hogy a Chicago-ban kiadott Az írás című lap közzétette a Barosson élő Falusy Nándor levelét, melyben a háború utáni Magyarország helyzetét és megrázó történetét írja le. Falusy aradi származású újságíró volt, és Független Közgazdaság, majd a Budavidéki Hírlap című lapoknak volt szerkesztője, amíg be nem hívták az első világháborús veteránt a második a magyar hadseregbe. Amerikai barátjának írt levelét szenteste írta, és nem csak a saját életéről, a környék és az egész ország helyzetét is bemutatja. A cikket a szerző leszármazottjának engedélyével teszem közzé, két részletben. A második, személyes vonatkozásokat is tartalmazó cikkrészlet jövő csütörtökön fog megjelenni. (Teljes bejegyzés)

Kis történészi hitvallás Zsámbék kapcsán

Zsámbék, templomrom. Forrás: panoramio.hu

Rövidhír: Tegnap este összeválogattam a képeket a könyvhöz. Közel száz tételesre sikerült a lista, és olyan képek is vannak köztük, amiket még nem láttam publikálva, és színesek is vannak köztük. 

Amiről viszont ma szó lesz, az egy olyan szöveg, aminek semmi köze Baross Gábor-telephez, sőt, a kerülethez sem. Szaktársak, tanárok ajánlották a kutatáshoz Husz Ildikó könyvét, ami a Család és társadalmi reprodukció a 19. században. Történeti-szociológiai tanulmány egy Buda környéki mezőváros társadalmából a családszerkezet változásának tükrében. A tágabb környék stimmel ugyan, mert Zsámbék, amiről ez a könyv szól, nincs messze, a módszer is különbözik, mégis ki szeretnék emelni néhány dolgot belőle. (Teljes bejegyzés)

Baross Gábor-telep nevei

Baross Gábor-telep nevét rikán sikerül helyesen leírni. Itt, a bolgon is előfordulhat - és valószínűleg elő is fordul a régebbi írásokban - a "Baross Gábor telep" kifejezés, sőt, valószínűleg ezzen a legtöbben csak nem is akadnak fel. Sokáig bennem is csak egy kis gyanú volt, hogy itt valami nem stimmel. Pedig ma már (majdnem) minden utcanévtáblán és a BKV mozgó és álló egységein (értsd: buszokon és megállókban) is olvasható a helyes név, de korábban bizony sokszor egészen durva írásmódok is léteztek Baross Gábor-telep rövidítésére. (Teljes bejegyzés) 

A kettévált projekt

Egy nappal később ugyan, mint ahogy terveztem, de újra itt az ideje annak, hogy elmeséljem, hogy eközben pontosan mi is történik velem, illetve hogyan áll a kutatás? Köszönöm szépen, lassan ugyan, de haladgat mindkettő: a könyv és a szakdolgozat is. És igen, van különbség a kettő között. (Teljes bejegyzés)

A Hungária Gumigyár, mint szociális és kulturális intézmény

Meghívó a Gumigyár karácsonyi ünnepségére. (Köszönet a képért Kesselyák Péternek!) 

A Hungária Gumigyár sokáig "rejtőzködött:" sehol nem volt róla használható kép, nincs levéltári fondja (vagy nem tudok róla), pedig igen fontos szerepe volt Nagytétény és főleg Baross Gábor-telep történetében. Az épülete a mai Lidl helyén volt, a telep "aljában." Jelentősége nem csak abban állt, hogy munkát adott többszáz embernek, köztük sok barossinak is

, hanem kulturális jelentősége is volt a gyár Közművelődési Egyesülete révén, amit egy időben a telepen lakó Ambrus Károly vezetett, sőt, sportköre is volt. A gyár 1920-as években épült, igazgatóját pedig Dr. Sólyom B. Zoltánnak hívták, aki - feleségével együtt - nagy népszerűségnek örvendett a munkások között. (Teljes bejegyzés)

Út a belvárosba

Barooss Gábor-telep közlekedése tavasztól. A BKK tervezete. (Forrás: bkk.hu)

Eddig igyekeztem a blogot szigorúan a történelemhez, különösen is a környék törtébetéhez kötni, most azonban - szigorúan kísérleti jelleggel - új témába kezdek. A múlttól egy kicsit elkalandozva a jelen közéleti kérdésit fogom most pedzegetni, ami a jövőről szól. Nézzük tehát Baross Gábor telep közlekedését a kezdetektől a négyes metróig! (Teljes bejegyzés)

A nagytétényi svábok

A török kiűzése után a háború pusztította korábbi Hódoltságon a népsűrűség még a korabeli átlaghoz képest is visszaesett. Mondhatni a gyenge kezdés után rohamosan csökkent a lakosságszám, hiszen a török alatt sem a túlnépesedéséről volt híres az ország középső része - sőt, ellenkezőleg. Az uralkodónak ugyanakkor földműves kezek kellettek, akik megművelik a földet, visszahódítják az erdőtő, sőt - és itt van a kutya elásva - adóznak is. Ez pont kapóra jött a német nyelvterületen élőknek, és a jobb megélhetés és új élet reményében, adókedvezmények által is motiválva elindultak a magyar ugar felé. Egy csoportjuk egészen Nagytétényig (akkor Teting, később Großteting) ereszkedett a Dunán, és úgy tűnik, élhető helyre leltek, mert itt is maradtak. (Teljes bejegyzés)  

ÉLŐ bejegyzés: holnap este!

KÖZÖS TÖRTÉNELEM. 

NAGYTÉTÉNY ÉS BAROSS GÁBOR-TELEP 1900-1950

Helyszín: Cziffra György Nagytétényi Kulturális és Szabadidő Központ 

Időpont: 2014. január 17, péntek 18:00 

A rendezvény ingyenes. Adományokat a Baross-könyv kiadásának fedezésére elfogadunk!

Miért osztotta fel birtokait Száraz Julianna? Mi köze van egy bádogosnak a kastélyhoz? Mikor jött létre valójában Baross Gábor-telep? Mik voltak a céljai a barossi Polgári Körnek? Miért csúszik az iskolaépítés? Miért a törökbálinti plébános szenteli fel az első harangot Barosson? Ezekre a kérdésekre is választ kaphat az, aki eljön január 17-én a Cziffra-központba!

A mai bejegyzésre ÉLŐBEN fog sor kerülni holnap a Cziffra-központban. Mindenkit szeretettel várunk!  Addig is boldog névnapot a Gusztávoknak!

Lőwy Mór, a nagytétényi kastély ura

KÖZÖS TÖRTÉNELEM. 

NAGYTÉTÉNY ÉS BAROSS GÁBOR-TELEP 1900-1950

Helyszín: Cziffra György Nagytétényi Kulturális és Szabadidő Központ 

Időpont: 2014. január 17, péntek 18:00 

A rendezvény ingyenes. Adományokat a Baross-könyv kiadásának fedezésére elfogadunk!

Miért osztotta fel birtokait Száraz Julianna? Mi köze van egy bádogosnak a kastélyhoz? Mikor jött létre valójában Baross Gábor-telep? Mik voltak a céljai a barossi Polgári Körnek? Miért csúszik az iskolaépítés? Miért a törökbálinti plébános szenteli fel az első harangot Barosson? Ezekre a kérdésekre is választ kaphat az, aki eljön január 17-én a Cziffra-központba!

A mai bejegyzés kapcsolódik a jövő hét pénteki előadáshoz. 

Nagytétény egyik nevezetessége a Lőwy-kastély, aminek a birtokosa, Lőwy Mór Nagytétény legnagyobb birtokosaként jelentős befolyással rendelkezett a település életére. A századfordulón Lőwy-kastélynak nevezett épületet ma az emberek többsége Száraz-Rudnyánszky kastélyként, vagy Nagytétényi Kastélymúzeumként ismerik, és - tegyük ohhzá - teljes joggal. Száraz Julianna halála után ugyanis nem is volt egy kézben a kastély, az utolsó úrnő három részre oszotta, és - tudtommal - ez a megosztottság máig nem szűnt meg. Egy időben közel került az egy kézben való egyesítéshez, a három részből kettőt birtokolt ugyanis a Lőwy-család, a harmadik birtokrész pedig kalandos utat járt be ez alatt az idő alatt - de erről majd egy másik bejegyzés folg szólni. A következőkben a kastély fő birtokosánk, az izraelita vallású Lőwy Mór kereskedő és földbirtokosnak az életét vesszük górcső alá. (Teljes bejegyzés) 

100. Múlt és jövő

KÖZÖS TÖRTÉNELEM. 

NAGYTÉTÉNY ÉS BAROSS GÁBOR-TELEP 1900-1950

Helyszín: Cziffra György Nagytétényi Kulturális és Szabadidő Központ 

Időpont: 2014. január 17, péntek 18:00 

A rendezvény ingyenes. Adományokat a Baross-könyv kiadásának fedezésére elfogadunk!

Miért osztotta fel birtokait Száraz Julianna? Mi köze van egy bádogosnak a kastélyhoz? Mikor jött létre valójában Baross Gábor-telep? Mik voltak a céljai a barossi Polgári Körnek? Miért csúszik az iskolaépítés? Miért a törökbálinti plébános szenteli fel az első harangot Barosson? Ezekre a kérdésekre is választ kaphat az, aki eljön január 17-én a Cziffra-központba!

Az elmúlt 2013-as évet akár a BarosssBlog második születésének éveként is számon lehet tartani. A 2011 februárjában elindult blog (aminek a 100. bejegyzését olvasod) ugyanis eléggé halódott a rendszertelen bejegyzések miatt, amin változtatni kellett, ezért augusztus elején elhatároztam, hogy minden csütörtökön billentyűzetet ragadok, és megörvendeztetem a nagyérdeműt egy új bejegyzéssel. Sor került egy kicsit a dolgok rendezésére is, készült logó és új arculat, valamint több sorozat is elindult (a címkék között megtalálod az anyakönyvekről és a Polgári Körről szólót). Ennek meg is lett az eredménye, ami az oldal látogatottságán is meglátszik, és a facebook-oldal is elérte (sőt, meghaladta) a száz fős követői létszámot. (Teljes bejegyzés)