2016. május 1., vasárnap

Beszéd 2016. május 1.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves megjelentek!

Gondolataimat egy teljesen rövid és egyszerű kéréssel szeretném kezdeni, csupán kíváncsiságból: kérem, tegye fel a kezét az, aki tavaly is itt volt a Polgári Kör május elseji megemlékezésén!

Tavaly is engem kért fel ennek a beszédnek a megtartására a Polgári Kör vezetősége. A beszéd sok gondolkodás után született meg, és nem is május elsejéről, hanem az építkezésről szólt. Nehéz erről az ünnepről beszélni, pedig nagyon sok rétege van. Talán a legősibb a májusfa állítás, ami azonban nem csak ehhez a naphoz kötődik: húsvét és pünkösd táján is állítottak ilyen fákat, és az is biztos, hogy nem csak magyar, hanem Európa jelentős részére jellemző gyakorlat volt. A tavaszhoz, termékenységhez valamilyen módon kötődik, közelebbit nem tudunk, csak csináljuk.

2016. április 18., hétfő

Séta a Vencel-kertben

Szombaton a Promontorium Polgári Casino szervezett bejárást a Vencel-kertben, ahol Hellinger Irma, a terület tulajdonosa mutatta meg a pincét és a kertet. A séta végén némi pogácsa és üdítő mellett a kert fejlesztési lehetőségeiről és nehézségeiről beszélgettünk. A továbbiakban rövid képriport látható az eseményről.
A kocsma előtt meg bicikli áll... :) 

6 méterrel a föld alatt

A terület alatti pincében legutóbb gomba volt.





A természet lassan birtokba veszi... 

....pedig lehetne jövője.



2016. február 2., kedd

Pelikán Imre bácsi emlékezete

2010-ben, öt és fél éve találkoztam először Imre bácsival. A beszélgetésünk nagyjából ugyanúgy zajlott, mit ahogy a legtöbb beszélgetés, amit kettesben folytattunk: leültünk az asztala mellé, papírok kerültek elő, esetleg még fényképező vagy laptop is, ezen kívül teasütemény és végén valamilyen ital. A téma majdnem mindig Baross Gábor-telep történetéhez kapcsolódott, először Stádinger Borbála – Bori néni – kapcsán, később pedig a készülő könyv miatt. Imre bácsi és a telep története több szállal egybefonódott, így ezeken a beszélgetéseken az ő történetét is megismertem. Volt, amit csak szóban mesélt el, és volt, amit le is írt, hogy aztán a kinyomtatott A4-es füzet egy példányát lelkesen dedikálja, mielőtt nekem ajándékozná. Ezekből a történetekből ismertem meg az életét, amit nemrég végleg lezárt: néhány héttel a 96. születésnapjára rendezett ünnepséget követően, 72. házassági évfordulója után két nappal, a Don-kanyari megemlékezés másnapján úgy döntött, hogy átadja a terepet, és újra találkozik a feleségével, szüleivel, régi barátaival. 

2015. szeptember 13., vasárnap

Ki volt Szent Donát?

Helytörténeti Konferencia lesz szeptember 26-án a Cziffra-házban XXII. kerületi és budaörsi előadásokkal. Részletek a plakáton!

Múlt hét végén szabadtéri szentmisét tartottak a Donát-hegyen. Az eseményt a Baross Gábor-telepi Polgári Kör kezdte el szervezni évekkel ezelőtt, mára hagyománynak mondható. A Donát-hegyi emlékhely helyi szerepe, jelentősége külön is megérne egy posztot, de most nem erről lesz szó, hanem arról, hogy ki is az a Szent Donát?
Nekünk ma már ismeretlenül cseng a Donát, mint keresztnév, a szenten kívül még a Bánki vezetéknevet kapcsolhatjuk hozzá, aki régen feltaláló volt, most meg egy egyetemi kar. Aki nem (csak) a műszaki tudományok, hanem a borospincék irányába is érdeklődik,

2015. június 15., hétfő

Tétény és utódai 2.

Nagytétény, Községháza. Fontos döntések születtek itt... 
Ebben a sorozatban annak járunk utána, hogy milyen alternatívák merültek fel a ma is ismert közigazgatási felosztáshoz képest. Az előző részben a Baross Gábor-telep felparcellázásáig jutottunk el, most a telep létrejöttével, kialakulásával összefüggő vitákat fogom bemutatni az 1920-as évekig.
Tétény külterülete dűlőkre oszlott, ahol mezőgazdasági tevékenységet (a filoxéra előtt főleg szőlőművelést, utána egyre inkább baracktermelést) folytattak, illetve itt kaptak helyet a bányák is. Amikor Kistétény önálló községgé alakult, meg kellett húzni az új határt, amit a dűlők mentén jelöltek ki: a Kápolna-dűlő az új településhez, a Kőbányai-dűlő pedig továbbra is Nagy-Tétényhez tartozott. Ez utóbbi dűlő területét szerezte meg Weisz Gyula feleségével, Libál Rózával, hogy az XX. század elején felparcellázza, és elnevezze Baross Gábor-telepnek.

2015. május 1., péntek

Megemlékezés a Kőfejtők emléktáblájánál 2015. május 1.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Megjelentek! 

 Amikor egy koraáprilisi reggelen a Polgári Kör Ügyvezető Elnöke, János felhívott, és megkért, hogy beszéljek a kőfejtők emlékművének koszorúzása előtt, komolyan át kellett gondolnom, hogy ugyan mit is mondhatnék? Végül arra jutottam, hogy nem a kőfejtőkről, hanem az általuk használt anyagról, a kőről fogok beszélni.
A ház építést nagyban elősegíti az a körülmény, hogy minden telektulajdonos a házhoz szükséges anyagokat, mint terméskő stb. a telepen lévő bányákból önköltségen saját maga kiaknázhatja, mert az anyagokért a telep tulajdonosnője mit sem számít.” Ez az idézet egy, a Baross Gábor-telepet népszerűsítő szövegből való, ami Budapest és a Duna közelségével, jó kilátás és levegő ígéretével csábítja a telepre a leendő lakosokat, jellemzően a fővárosi középosztálybelieket. A telep tulajdonosnője Libál Róza, a szöveg keletkezésének éve 1908, de akár 2015 is lehetne, bár a telekárak megváltoztak és a kőbánya megszűnt, de ma sem jár HÉV Nagytéténybe, a természetközeli környezet és a tiszta levegő pedig ma is adott.

2015. március 15., vasárnap

Helytörténeti előadás: Pestújhely és Baross Gábor-telep

Március 19-én, e hét csütörtökjén este hattól újra helytörténeti előadásra invitálok minden érdeklődőt a Cziffra-házba! A téma ezúttal kuriózum lesz, címe Elővárosi azonosságok: Fejlődési párhuzamok Pestújhelyen és a Baross Gábor-telepen, amit Rátonyi Gáborral, a BPXV Blog szerzőjével raktunk össze. A két mai településrészt fejlődésében sok hasonlóság megfigyelhető, ezeket próbáljuk majd párhuzamba állítani, és reméljük, hogy a két terület megismerése által képet kapunk az egész, XX. század eleji agglomeráció fejlődéséről. az előadás a két terület kezdeti időszakára fog fókuszálni, kiemelve néhány fontosabb témát, úgy mint

  • az alapítás körülményei
  • helyi egyesületek, pártok
  • az szellem és a lélek intézményei: az iskola és a templom
  • önállósodás(i törekvések)
  • helyi emlékezet.


Mindenkit szeretettel várunk!

Helyszín:
Cziffra György Nagytétényi Kulturális Központ
1225 Budapest, Nagytétényi út 274-­276.
Időpont:
2015. március 19. csütörtök 18:00
A belépés ingyenes!